2014. május 11., vasárnap

Janus vagy Balassi?

Janus így ír a harcok "szépségeiről":

Ó, én háborodott, odahagytam az árnyat, a békét,
  Csábítottak a vad harcok, a trombitaszó!
...
Most élvezhetem azt, mire oly makacsul törekedtem,
  Hős haditetteimért itt a magas jutalom.
Írok s érzem eközben a lázrohamot közeledni,
  Dermesztő fagya már terjed a tagjaimon.
Kékül már ajakam, híg nedv csöpög orrlyukaimból
  És hallom vacogón összeverődni fogam.
Ujjhegyeim s lábujjaim is már eljegesedtek, 
  Olykor szinte megáll, majd szaporáz üterem.
...
Phoebus papja vagyok, s dalaim még szárnyra se keltek,
  Óvjátok legalább addig az életemet.
Sok versem van, amely végső csiszolásra szorul még,
  Sok versem töredék lesz, ha be nem fejezem.
...
Ó, hogy a bátyám s jó nővérem messze van innen,
  S nincs, ki lefogja szemem, nincs, aki sírba tegyen!

Balassi pedig így:

Vitézek, mi lehet ez széles föld felett
szebb dolog az végeknél?
...

Az jó hírért, névért s az szép tisztességért
ők mindent hátra hadnak,
...

Ellenséget látván örömmel kiáltván
ők kopiákot törnek
...

Az éles szablyákban örvendeznek méltán,
mert ők fejeket szednek


Melyiket tartja vonzóbbnak, melyikkel tud jobban azonosulni?

2014. április 19., szombat

Janus 2

Az előző vers kapcsán még egy kérdés: hogyan írhat ilyet egy egyházi pályára készülő fiatalember, akiből pár éven belül pécsi püspök lesz?

2014. április 15., kedd

Janus

Hívő ember költő nem lehet?

Janus Pannonius: Galeotto Marzióhoz


Költő létedre ó miért, miért
Hogy cserbenhagytad Parnasszusnak ormát
És felszerelve bottal és iszákkal
Zarándokolsz Rómába, Marzióm?
Külföldiek hiszékeny csőcseléke,
Az agyrémektől rettegő tömeg,
Az álszent had csak hadd csinálja ezt.
Te valljad azt, mit vallott hajdanán
Protagoras, a bölcseszű tudós,
Theodorus, ki nem hitt istenekben,
S az élvezetnek atyja, Epikur,
Ki azt tanítja: legfőbb rossz a kín.
De hogyha tán alázat szállt szívedbe
S lecsüngő fejjel vonz a búcsújárás,
Mindent hiszel, mit prédikál naponta
S magas szószékről alárikácsol
Albert páter s a szószátyár Robertó,
Vénasszonyoknak könnyeit vadászva:
Hát akkor mondj a Múzsa-hadaknak búcsút,
Törd össze lantodat, Phobeus dalát
Bízd Vulkánnak kovácspöröly szavára!
Mert hívő ember költő nem lehet!

/Ford.: Geréb László/

Janus úgy véli, hogy a költőnek nem szabad "agyrémektől rettegnie", márpedig a vallás így hat. A költőnek szerinte az élet élvezetét hirdető filozófusra kell hallgatnia: "Te valljad azt, mit vallott hajdanán... az élvezetnek atyja, Epikur, Ki azt tanítja: legfőbb rossz a kín." Ez reneszánsz szemléletet tükröz: az értékrendet az öröm, a felszabadultság, az egyéniség uralja, a vallásos szemlélet pedig háttérbe szorul, sőt, komoly kritika éri. Ezek után kérdés: mi a véleményük erről?

2014. április 8., kedd

Boccaccio 2.

Lehet-e értékes irodalmi mű az, ami csupán szórakoztatni akar? Ami nem akar bölcsességre, erényre nevelni, okítani?

Boccaccio

Elfogadható-e egy író részéről egy olyan szemlélet, ami nem ítéli el a mély érzések nélküli, csupán testi vonzalomra alapuló szerelmet?

2014. április 1., kedd

Írjunk bókokat!

  1. Szép vagy.
  2. Okos vagy.
  3. Szeretlek.
  4. Hiányzol.
  5. Fáj, hogy el kell mennem.
  6. Nem tudok nélküled élni.
Szellemes bókokat lehet küldeni: számozással jelöljék, melyik mondatokat válhatnák fel az egyes bókok.

2014. március 29., szombat

Petrarca: Ti szerencsés füvek...

Szó, lábnyom, tekintet - körülbelül ennyit látunk Petrarca kedveséből.
Lehet-e vonzó, amit nem látunk?
Minél többet vagy minél kevesebbet mutasson meg magából az, aki tetszeni akar?

2014. március 23., vasárnap

Értékrendi kérdések

1. Mi a fontosabb? A kreativitás vagy a logikus gondolkodás?

2. Milyen életre vágyunk? Kellemesre, élvezetesre vagy inkább érdekesre, változatosra?