Janus Pannonius: Galeotto Marzióhoz
Költő létedre ó miért, miért
Hogy cserbenhagytad Parnasszusnak ormát
És felszerelve bottal és iszákkal
Zarándokolsz Rómába, Marzióm?
Külföldiek hiszékeny csőcseléke,
Az agyrémektől rettegő tömeg,
Az álszent had csak hadd csinálja ezt.
Te valljad azt, mit vallott hajdanán
Protagoras, a bölcseszű tudós,
Theodorus, ki nem hitt istenekben,
S az élvezetnek atyja, Epikur,
Ki azt tanítja: legfőbb rossz a kín.
De hogyha tán alázat szállt szívedbe
S lecsüngő fejjel vonz a búcsújárás,
Mindent hiszel, mit prédikál naponta
S magas szószékről alárikácsol
Albert páter s a szószátyár Robertó,
Vénasszonyoknak könnyeit vadászva:
Hát akkor mondj a Múzsa-hadaknak búcsút,
Törd össze lantodat, Phobeus dalát
Bízd Vulkánnak kovácspöröly szavára!
Mert hívő ember költő nem lehet!
/Ford.: Geréb László/
Hogy cserbenhagytad Parnasszusnak ormát
És felszerelve bottal és iszákkal
Zarándokolsz Rómába, Marzióm?
Külföldiek hiszékeny csőcseléke,
Az agyrémektől rettegő tömeg,
Az álszent had csak hadd csinálja ezt.
Te valljad azt, mit vallott hajdanán
Protagoras, a bölcseszű tudós,
Theodorus, ki nem hitt istenekben,
S az élvezetnek atyja, Epikur,
Ki azt tanítja: legfőbb rossz a kín.
De hogyha tán alázat szállt szívedbe
S lecsüngő fejjel vonz a búcsújárás,
Mindent hiszel, mit prédikál naponta
S magas szószékről alárikácsol
Albert páter s a szószátyár Robertó,
Vénasszonyoknak könnyeit vadászva:
Hát akkor mondj a Múzsa-hadaknak búcsút,
Törd össze lantodat, Phobeus dalát
Bízd Vulkánnak kovácspöröly szavára!
Mert hívő ember költő nem lehet!
/Ford.: Geréb László/
Janus úgy véli, hogy a költőnek nem szabad "agyrémektől rettegnie", márpedig a vallás így hat. A költőnek szerinte az élet élvezetét hirdető filozófusra kell hallgatnia: "Te valljad azt, mit vallott hajdanán... az élvezetnek atyja, Epikur, Ki azt tanítja: legfőbb rossz a kín." Ez reneszánsz szemléletet tükröz: az értékrendet az öröm, a felszabadultság, az egyéniség uralja, a vallásos szemlélet pedig háttérbe szorul, sőt, komoly kritika éri. Ezek után kérdés: mi a véleményük erről?
Persze , hogy lehet .Attól még , hogy valaki hívő nem feltétlenű kell azt műveiben is tükröznie .
VálaszTörlésRicsinek igaza van, attól még, hogy valaki hívő ember, lehet költő. Ez tény. Viszont a mélyen vallásos emberek/költők műveiben megmutatkozik, hogy ők vallásosak, így nem valószínű, hogy a kocsmába járás és egyéb ilyesfajta dolgokról fognak írni, vagy ha írnak ezeket elítélik. Én még nem találkoztam olyan költővel (bár nem sokat ismerek), aki vallásos, és nem-vallásos verset írt. A témája, lehet például, hogy milyen szép a világ, de ha a sorok között olvasunk, lehet, hogy Istennek ad hálát a világért, hogy milyen szép minden. A vers tulajdonképpen az önkifejezés egyik formája, megmutatkozik benne a költő személyisége. Ezért szerintem lehet egy költő hívő, de szerintem ő másfajta költeményeket fog írni, más stílusban, mint a nem hívők.
VálaszTörlésLehet költő hívő ember is. Van akinek inkább csak istenhez szóló versei vannak, de van akinek nem. De azért mert nem tükrözi a verseiben, hogy ő milyen szinten hívő attól még lehet hívő..
VálaszTörlésSzerintem is lehet egy vallásos ember költő. Minden ember saját maga eldöntheti miről szeretne írni, a versek ettől lesznek változatosak, érdekesek, hogy nem mindegyiknek ugyan az a témája.A lényeg a műveknél a mondanivaló, nem a vallásosság.
VálaszTörlés